Az Európa Bajnokság az UEFA egyik legfontosabb labdarúgó eseménye. 4 évente, 1960 óta rendezik meg. Kezdetben Európai Nemzetek Kupája volt az elnevezés, de 1968 óta már Labdarúgó-Európa Bajnokságnak hívják.

1976-ig mindössze a legjobb 4 csapat vett részt a tornán. Ezt a számot 1980-ban 8-ra, 1996-ban 16-ra emelték, illetve várhatóan 2016-ban 24-re fogják emelni. A résztvevő csapatokat minden alkalommal selejtezők során választották ki. 1960-ban és 1964-ben ezek oda-visszavágós, egyenes kieséses selejtezők voltak, ezt követően azonban a selejtezőkben csoportmérkőzések, illetve pótselejtezők döntöttek.

 

1976-ig a rendező országot a 4 résztvevő csapat hazája közül választották. Ezt követően a selejtezőket megelőzően döntötték el, hogy mely ország rendezi az Európa Bajnokságot, így ettől fogva már ennek az országnak a válogatottja automatikusan - selejtezők nélkül - kvalifikálta magát a tornára. Érdemes megjegyezni, hogy a címvédő sosem élvezte azt a kedvezményt, hogy automatikusan kvalifikálta magát a következő tornára.

Az első ilyen eseményt 1960-ban a Szovjetunió nyerte. A válogatott 3 alkalommal diadalmaskodott, kétszer, mint Német Szövetségi Köztársaság. A németeken kívül csak a franciák mondhatják magukat többszörös győztesnek, ők kétszer tudták elnyerni a trófeát.

Újabban divatba jött, hogy az foci EB-t több ország közösen rendezi. Erre jó példa volt a 2000-es torna, aminek Hollandia és Belgium együtt adott otthont. A mostani viadalt is két ország rendezi.

Ausztria és Svájc adott otthont a 2008-as foci Eb-nek. A küzdelem több mint három hétig tartott és a két rendező ország csapatai automatikusan bejutottak a tornára. Érdekesség, hogy az osztrák labdarúgó-válogatottnak a 2008-as torna volt az első EB melyen részt vettek, hiszen ennek a válogatottnak nem sikerült még kvalifikálnia az európai labdarúgás legnevesebb eseményére. A két nevező országon kívül még 14 csapat vett részt a tornán. A selejtezők 2006 szeptemberében kezdődtek el.

Ausztria és Svájc együtt pályázott a rendezési jogokra, mellettük versenyben volt még a görög-török, a skót-ír, a horvát-bosnyák, az orosz, a magyar és a skandináv pályázat. Utóbbit Norvégia, Svédország, Dánia és Finnország közösen indította.

A döntőbe Ausztria-Svájc, Görögország-Törökország és Magyarország pályázata jutott be. Görögország és Törökország pályázatát visszautasították, így a magyar és az osztrák-svájci pályázat harcolt a győzelemért, amiből az utóbbi páros jött ki győztesként. Ausztria az előző EB-re is közös pályázatot adott be,

velünk (Magyarországgal) együtt indult a rendezés jogáért. Azonban a 2004-es EB-t Portugália rendezhette.

A selejtezők lebonyolítási módja az előző tornákhoz képest részben megváltozott. A selejtező csoportok győztesei, illetve második helyezettjei automatikusan kijutottak az EB-re. Az így összejött 14 csapathoz csatlakozott a két rendező ország, Ausztria és Svájc is. A változtatás azt is jelentette, hogy most a csoportok második helyezettjei között nem rendeztek rájátszást, ők közvetlenül kijutottak a kontinensviadalra.